Mindennapi csodák

A Fogyatékkal élők napja margójára

2016. május 20. - cidi

Az elfogadás manapság nehéz kérdés. Hiszen hogyan fogadjunk el másokat, amikor még magunkat sem vagyunk képesek? Folyton csak megfelelni az elvárásoknak kemény dió. De mi a helyzet a saját elvárásainkkal?

Próbáltatok már színtisztán, csak magatoknak megfelelni, anélkül, hogy mások szavait, tekintetét lestétek volna? Mindig van egy mérce: szőke, barna, kékszemű, szép, okos, sikeres, vékony stb. Csak át kell menni a rostán, ennyi a kihívás.

Ám valójában ezek mind külsőségek, nem igazi, mély dolgok. Ha egy kicsit jobban belegondoltok, melyek az igazi értékek az életben, remélem, más jut eszetekbe. Például barátság, szeretet és hasonló szavak.

Ha pedig maradunk ezen a vonalon, akár arra is rájöhetünk, hogy mások elfogadásával tudunk magunkban is igazán rendet tenni. Le kell vennünk azt a bizonyos szemüveget, amit mi tettünk fel, hogy ne csak elsétáljunk a világ dolgai mellett, hanem éljük meg azt, ami körülöttünk van.

Vak, siket, fogyatékos, rokkant – csak halljuk ezeket a szavakat, már-már beleivódtak a köztudatba, de vajon próbáltuk egyszer is értelmezni őket? Mögöttük sorsok, emberek rejlenek, akik szintén élik a mindennapjaikat, megbirkóznak a napi kihívásokkal. És ők sem egyformák. Attól, hogy valaki mondjuk nem lát, még nem egyforma azzal, aki ugyanúgy elvesztette szeme világát: hiszen míg az egyiknek két testvére van, kedveli a komolyzenét és van egy kutyája, addig a másik mondjuk egyke, metálrajongó és hörcsögöt tart otthon.

Ahányan vagyunk, annyi félék is. Ne külső dolgok, előítéletek, szavak alapján alkossunk a másikról képet: a megismerés a kulcsa mindennek. Csak kicsit nyitottnak kell lennünk.

Mindannyian mások vagyunk, de pont ettől szép az élet. Ha mindenki egyformán lenne a világ leggazdagabb embere, vagy mindenki élsportoló lenne, unalmas lenne élni. Így próbáljátok meg értékelni a fogyatékkal élőket is.

Lehet, hogy merész ezt kimondani, de mi magunk is fogyatékkal élünk a mindennapjaink során, hiszen legtöbbünk például sosem lesz hollywoodi sztár, vagy nem keres annyi pénzt egész életében, mint Bill Gates egyetlen éjszaka alatt.

Tehát másokhoz képest mindig mások vagyunk, de vajon ettől már MÁSOK (többek-kevesebbek, jobbak- rosszabbak) vagyunk? Hiszen minden különbözőségben, elemben egyúttal ott rejlik a kapocs is, hogy a megismerés által egységgé formálódjon, és igazi közösségé kovácsolódjon. Éljük meg így ezt a közös napot!

A nap folyamán kísérjen utunkon minket a Fogyatékkal élők napja mottója:

„Mindannyian mások vagyunk, bár egyben-másban hasonlítunk...” 

3e0d77ce-1b27-4ed9-af14-da5796d5d31c.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://mindennapicsodak.blog.hu/api/trackback/id/tr688734088

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.